Lev Tolsztoj: A sündisznó és a nyúl

A nyúl találkozott a sündisznóval s azt mondta neki:
- Rendes állat volnál, te sün, csakhogy görbe a lábad s egymásba akad.
Megharagudott a sün s így szólt:
- Miért csúfolkodol? Az én görbe lábam sebesebben fut ám, mint a te egyenes lábad. Most egy kicsit hazamegyek, aztán fussunk versenyt!
Hazament a sün és azt mondta a feleségének:
- Fogadtam a nyúllal: versenyt futok vele.
Azt mondja a sün-feleség:
- Úgy látszik, elment az eszed! Hogy futnál versenyt a nyúllal? Neki gyors a lába, neked suta, görbe.
Feleli rá a sün:
- Neki gyors a lába, de nekem az eszem gyorsabb. Te csináld azt, amit parancsolok. Menjünk a mezőre.
Megindultak a felszántott mezőn a nyúlhoz; mondja a sün a feleségének:
- Bújj meg itt a barázdának ebben a végében, mi pedig a nyúllal a másik végétől erre futunk; mikor ő megiramodik, én visszafordulok, s ha eléri futva a barázda végét, ahol te állsz, bújj elő és ezt mondd: "Már régóta várok." Nem tud megkülönböztetni minket - azt gondolja, hogy én vagyok.
A sün felesége megbújt a barázda végén, a sün meg a nyúllal futásnak eredt a barázda túlsó vége felől.
Mihelyt futni kezdett a nyúl, visszafordult a sün s meglapult a barázdában. A nyúl elvágtatott a barázda túlsó végére: hát láss csudát! - már ott ül s vár a sün. Meglátja a nyulat s azt kiáltja neki:
- Már régóta várok!
A nyúl nem tudta a sünt a feleségétől megkülönböztetni s eltűnődött rajta: "Mi a manó? Hogy tudott ez a sün megelőzni engem?"
- No - biztatta - gyerünk, fussunk még egy versenyt!
- Gyerünk!
A nyúl rohant vissza, átfutott a másik végére, hát láss csudát! - ott van a sün s ilyen szóval várja: - Ej, barátom, te csak most jössz, én már rég itt vagyok!
"Mi a manó! - tűnődik el a nyúl. - Bármilyen gyorsan futottam, mégis megelőzött!"
- No, fussunk még egyet, most már nem fogsz megelőzni engem.
- Fussunk, no!
Vágtatott a nyúl lélekszakadva: hát láss csudát! - a sün ott ül már és várja.
S addig futott a nyúl végtől végig, amíg kimerült egészen. S végül megadta magát s ezt mondta: "Többet soha nem fogadok."


Forrás: skazki.smeha.net mek.oszk.hu