November - Szent András hava

November 2. Az egész földkerekségen a halottakról emlékeznek meg ezen a napon. A germán mitológia Votán-ünnepe is az elmúlást, a megsemmisülést példázza.

November 3. A vadászok napja, Hubertus ünnepe.

November 11. Márton. A rómaiaknál Aesculap napja volt, kakast áldoztak "neki". Kakasból lett a Márton-napi lúd. A libapecsenye neve "likprádli" volt, más néven "gyertyapecsenye".

November 25. A Katalin-ágat vízbe állítják, hogy újévre kizöldüljön.

November 30. András napja. Régen ez volt az első disznóöléses nap.

"Kövér ludakat jó pénzért eladok,
Vágom a fát, majdan tűzhöz futok,
Fürödöm, de asszonyommal nem hálok,
Tisztulok, mert jó; és eret vágatok."
(Heltai G., 1575.)


(Forrás: dr. Zimmermann István)

Kányádi Sándor: Májusi szellő

Almavirággal
futkos a szellő,
akár egy kócos
semmirekellő.

Kócosnak kócos,
de nem mihaszna,
okot nem ád
ő soha panaszra.

Füttyöget olykor,
mintha ő volna
a kertek kedves
sárgarigója.

Meghintáztatja
ágon a fészket,
leszáll a földre:
fűhegyen lépked.

Illeg és billeg,
s ha dolga nincsen,
elüldögél
egy kék nefelejcsen.

Mondókák

Ha-ha-ha havazik
Ha-ha-ha havazik
He-he-he hetekig,
Hu-hu-hu hull a hó,
Hi-hi-hi jajj de jó!

Jő a tél hidege
Jő a tél hidege,
Fázik a cinege.
Varjú károg a fatetőn,
Farkas ordít kinn a mezőn.



Varjú károg, fúj a szél
Varjú károg, fúj a szél,
Esik a hó, itt a tél.
Jaj de nagyon hideg van,
Ropog a hó alattam.
Vígan csúszik a kis szán,
Most örülök igazán.

Madarak téli etetése

Sok madárfaj nem repült el melegebb éghajlatra, hanem nálunk maradnak és itt töltik a telet.
Ezek a kismadarak a városok közelében tartózkodnak, és a kertekben is megfigyelhetők.
Megtanulták, hogy a zord időkben itt több élelmet találnak, mint a természetben.

A madarak etetése azonban nemcsak a madaraknak segítség, hanem nagyon hasznos a kert számára is. A madarak ugyanis a tavasz kezdetétől egészen őszig megesznek minden kártékony állatot, mint például a csigákat és a tetveket.
Közvetett módon tehát hozzájárulnak a szürethez, az optimális virágzáshoz és a növekedéshez. Érdemes ezért őket a tél folyamán a kertbe vagy az erkélyre csalogatni.

Csak télen etesd a madarakat és kis mennyiségekben, leginkább reggel és késő délután.


A magevőknek a madáretetőbe napraforgómagot, diót, kender és dinnyemagot, almamagot, kölest, rizst, lombos és tűlevelű fák magvait, továbbá nem sózott(!) szalonnát is tehetünk ki nekik. Tehetünk ki kenyérmorzsát, főtt tésztát is, a feketerigók számára apróra vágott főtt húst, zöldséget vagy burgonyát (csak egy napra valót tegyünk ki nekik, mert ha ezek megsavanyodnak, bélfertőzést okoznak).

Fagy esetén tegyél ki a madaraknak rendszeresen egy kis vizet is. Ügyelj arra, hogy a madarak nem tudjanak fürödni benne. Ha hó van, akkor nincs szükségük külön vízre.

December: Karácsony hava

Hideg, jeges, sötét napokat élünk ilyenkor.
Jézus, a Fény az esztendő legsötétebb napján születik közénk, hogy fényt gyújtson a lelkünkben, hiszen Ő a világ Világossága. Az Ő születésével, és minden gyermek születésével "Napocska, csillagocska" születik a világra, hiszen a kisbaba lelke tiszta, fényes.

A várakozás időszaka az advent.

A szőlőművelés

A szőlő levéből készül a bor.

A szőlő meleg, napos helyeket kedveli. Kárpát-hazánk napos domboldalai kiválóan alkalmasak szőlőtermesztésre.

Ilyen Tokaj vidéke, a Mátra alja, Szekszárd és a villányi borvidék, Sopron vidéke, Badacsony, a Balaton-felvidék.

Mit is tesz egy gazda, hogy szép szőlője teremjen?

Ha egy rügyes szőlővesszőt az öreg szőlőről lemetszve ledugunk a földbe, és rendszeresen öntözzük, a rügyek kipattannak, s a vessző leveleket hajt. A föld alatt gyökeret ereszt a növény, amivel aztán a vizet és a tápanyagokat fölszívja.

Egy év múlva a kis vessző már hajtásokat hoz, s a következő évben már virág és termés is lehet rajta.

A szőlőt tavasz elején metszik, rendszeresen kapálják, öntözik, a kártevők ellen permetezik. A szőlővesszőket karókhoz kötözi. A vesszőket "kacsolja", hosszú hajtásait visszavágja, a levelek tövénél növekedésnek induló kis hajtásokat letöri, hogy ne legyen túl sűrű a lombja, különben nem jut be a napsugár.

A szőlő termése csak őszre érik be.

A szüret ideje augusztus végétől novemberig tart, tájanként máskor.

A szőlőt hátra vehető puttonyokba szedik.

A szüret végén nagy mulatságot tartanak.

Őszi madárvonulás

Fütyül a szél, az idő már őszre jár.
Minden ősszel és minden tavasszal több millió madár kel útra, hogy telelő- vagy fészkelőhelyére vándoroljon.

Biztos láttátok már, hogy ősszel a vadludak és a darvak is V alakban repülnek délre!
Hogy miért van erre szükség? Egyes madarak nem képesek elviselni az itthoni hideg telet, mert túl nagy a táplálékhiány és a fagy is nagy gondokat okoz! Hogy átvészeljék a telet, minden ősszel vándorútra kelnek, hogy dél felé, melegebb vidékekre repüljenek.

Mikor itt tél van, azon a vidékeken már meleg napsütés várja őket! A legközönségesebb és legismertebb vándormadarak a gólyák, a fecskék, a darvak és a népies nevükön ismert vadludak.
Ezek mellett még számos költöző madár él nálunk.

A darvak vonulása rendkívül látványos. Főleg kora reggel és késő este lehet őket megfigyelni, amikor egyszerre repülnek a tórendszer és a közeli mezőgazdasági területek fölött. A madarak ugyanis nappal a környező kukoricásokban a szétszórt magokat szedegetik össze, de éjszakára mindig visszahúzódnak a biztonságot jelentő vizekre.

Daru

Csapatban repülnek és jellegzetes V alakú formációt vesznek fel.
Az elöl repülő madár hamarabb elfárad, ezért változtatják a helyüket a csoportban.

Gólya

Hosszú és egyenes csőrű, hosszú lábú gázlómadarak, amelyek többnyire édesvízek és mocsarak közelében költenek.
Több fajuk hatalmas távolságot bejáró vándormadár.

Fecske

Sok fajtája van: füstifecske, parti fecske, molnárfecske, vörhenyes fecske, stb.
A fecske a tavasz jelképe.
Fészkét a házak eresze alá építi, ezért a boldogság és a gyermekáldás jelképének is tekintik.

Vadludak


Ez a lúd nálunk csak téli vendég, mely az éjszaki tájak rettenetes téli hidege elől menekül a mi enyhébb tájainkra, bevárva, amíg a tavasz beköszönése jelt ad neki is, hogy a Jeges-tenger tájain álló fészkelő helyeire visszatérjen és újból fészket rakjon.

Dió

Mondókák a dióról:

Domb tetején ágas-bogas diófa,
Rászállott a kerek erdő rigója,
Azt dalolja, azt fütyüli a rigó,
Ó, tilió, későn érik a dió.

Lyukas dió, mogyoró,
a kis egér rágcsáló,
Nem menekülsz, cincogó,
Bajszos cica a fogó!



Vers a dióról:

Tankó S. Károly: Dombon

Dombon törik a diót,
hegy- ormon a mogyorót,
-zajuk ide csattog! -
Völgyben meg a makkot!

Három diót feltörtem,
Négy mogyorót megettem,
Leltem egy zsák makkot,
- ebből ti is kaptok!

Búcsúzva köszöntő

Szállj, szállj,
ökörnyál,
jön az ősz,
megy a nyár, -
megy a nyár,
a nevetős,
komolykodva
jön az ősz,
csillámló derekkel,
sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval,
fűre koccanó dióval.

Minden nap olvass!

Weöres Sándor: Galagonya

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.

Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.

Hogyha a Hold
rá fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.

Őszi gyerekdalok - Énekelj minden nap!

Érik a szőlő

Érik a szőlő, hajlik a vessző,
Bodor a levele,
Két szegény legény szántani menne,
De nincsen kenyere.


Van vöröshagyma a tarisznyába,
Keserű magába,
Szolgalegénynek, hej, de szegénynek
De kevés vacsora.

Kicsiny a hordócska

Kicsiny a hordócska,
Jó bor terem benne,
Dil, dul, dalala,
Dida rida dil, dul, dalala.

Nem iszom belőle,
Részeg leszek tőle,
Dil, dul, dalala,
Dida rida dil, dul, dalala.

Őszi népszokások

Ha ma kinézel az ablakon, akkor semmi kétséged nem lehet afelől, hogy itt az ősz...


Szeptembertől novemberig tartottak a gazdasági évet lezáró ünnepek. Ilyenkor fizették ki régen a cselédek bérét, sőt ilyenkor voltak a pásztorünnepek is. Bérfizető, pásztorfogadó nap volt szeptember 29. (Mihály-nap).


Kelet-Magyarországon a pásztorok, főként a juhászok Dömötör napján (október 26.) tartottak búcsút, s ezen a napon számoltak el a gondjaikra bízott juhokkal. A Dunántúlon sok helyütt október 20-án, Vendel napján tartották a pásztorünnepet.

A gazdasági év fontos állomása lehetett november 11-e, Márton napja is. Márton napja már a XIV. századi magyarországi krónikában is határnapként szerepelt. Sok helyütt Márton-nap volt a cselédfogadás, legeltetés, a gazdasági év befejezésének határnapja. A nyugati megyékben a pásztorok ilyenkor hordták körbe a faluban köszöntő kíséretében "Szent Márton vesszejét".

November 11-én, Márton napján szokták a hizlalt ludakat levágni és megsütni. E napra esett ugyanis a germánok hálaadó ünnepe a jó termésért, akik ebből az alkalomból többnyire libaáldozatot mutattak be az isteneknek. Hitük szerint ilyenkor Wotan fehér lovon átlovagolt a vidéken, s nyomában mindenkinek bőséges ennivaló jutott az asztalára, amit az elkövetkezendő év kedvező előjelének tekintettek

Úgy tartják, hogy amennyiben Márton napján hideg van, hull a hó, esetleg befagytak a vizek, enyhe tél és „fekete” Karácsony következik. (S természetesen a fordítottját is állítják a régiek.) Fontos e nap a bortermelők számára is, mivel a Szent Márton napi bor lényegében az új bort jelenti, s innen tudják meg, hogy milyen eredményt hozott az egész évi fáradtságos munkájuk. Ezért tartja a mondás: „a bornak bírája Szent Márton.”

A Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér, és hosszú akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid akkor sáros. Ehhez a naphoz munkatilalmak is kapcsolódtak. Tilos volt mosni, teregetni, mert az a jószág pusztulását okozta volna.

Az őszi vigasságok közé tartozott az egyik legizgalmasabb ünnep, a szüreti mulatság is, amelyhez az egész országban lovas felvonulások tartoztak. A termeket, lugasokat szőlőfürtökkel ékesítették. Az ünnepséget tánc, szüreti bál követte.


Mindenszentek napjáról (november 1.) te is hallhattál már. Ilyenkor az emberek rendbe teszik a sírokat, gyertyát gyújtanak a temetőben. A katolikus falvakban az volt a szokás, hogy a házakban is gyújtottak gyertyát, mégpedig minden halott emlékére egyet.


Baranya megyében ősszel tartották az úgynevezett leányvásárokat is. Az édesanyák ilyenkor a leányok teljes ünnepi ruhatárát magukkal vitték, s egy nap ötször is átöltöztették az eladó lányokat. A leányvásár a fiatalok ismerkedési alkalma volt, sok-sok fiatal szépség ilyenkor ismerkedett meg az udvarlójával, vagyis a jövendőbeli urával.

Ezeknek a hagyományoknak némelyike ma is él a falvakban; ha ott laksz, vagy arra jársz, érdemes részt venned egy ilyen ünnepen. Csodás élmény lehet.
Mindenképpen őriznünk kell a népi hagyományainkat.

Őszi termések

Október - Magvető hava / Mindszent hava

Ez már az igazi mustillatú, lombhullató ősz.

Népi megfigyelés szerint, ha az október zivataros, hideg és szeles lesz a tél, úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd március időjárása.
Ha októberben meleg van, akkor a február hideg lesz, az októberi hideg szelekért viszont az enyhe január ad kárpótlást.

Ha ökörnyál száll a levegőben, vagy a fák másodszor virágzanak, hosszú, szép ősz lesz.

A népi tapasztalat azt mutatja, hogy a téli időjárást leginkább Orsolya (okt. 21.) és Dömötör (okt. 26.) árulja el, ha a napjukon hideg szél fúj, igen hideg lesz a tél is.

A fákat is érdemes figyelni, ha leveleik soká és nehezen hullanak, nagy tél lesz, ha hamar lehullanak, hamar beáll a hideg.

A szőlő szüretelésének idejét Szent Mihálytól (szept. 29.) Simon-Júdás (okt. 28) napjáig számítják.

Október 6. napján a hősi halált halt aradi vértanúkra emlékezünk.

Ebben a hónapban a Nap a Skorpió jegyébe lép.