Május 12-14. a három fagyosszent: Pongrác, Szervác, Bonifác nevenapja. Mindhárman a IV. század elején haltak vértanúhalált.
Magyar legendájuk szerint ruhájukkal nyomorult betegeket takartak be, s a névünnepükön támadt szokatlan hidegben ők hárman megfagytak, de akiken segítettek, azok megmaradtak. (A magyar legendában nem haltak vértanúhalált, de népünk emlékezetében így maradt meg az ő történetük, mert ezekben a napokban igen hidegre fordul az időjárás.)
"Szervác, Pongrác, Bonifác hárman tesznek egyet,
Virágjában leszedik a barackot, meggyet.
Orbán sereghajtónak a végére maradt,
Ő szedi le azután, ami még megmaradt."
Virágjában leszedik a barackot, meggyet.
Orbán sereghajtónak a végére maradt,
Ő szedi le azután, ami még megmaradt."
Rossz idő ellen így imádkozott a régi ember:
"Édes Jóistenem, Vidd el a felhőidet!
Drága Jóisten,
Szakaszd el a felhőidet!
Vidd el a nagy idődöt
A hegyekbe, ahol ember nem jár,
És Istend nem imádnak!"
Drága Jóisten,
Szakaszd el a felhőidet!
Vidd el a nagy idődöt
A hegyekbe, ahol ember nem jár,
És Istend nem imádnak!"
(Nagygyimes, Takács György gyűjtése)
forrás: Czárán Eszter: Világnak virága
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése