Húsvéti népszokások

Az ünnepi feltámadási szertartásra a lányok, asszonyok új ruhában érkeztek. Több vidékünkon szokás volt a fehér ruha, a fehér pántlika.

ételszentelés régen

A húsvéti ételszentelésre minden család kosárban, terítővel letakarva vitte a templomba a szentelni való húsvéti eledelt: a sonkát, bárányt, tojást, kenyeret, kalácsot, bort, szalonnát, kolbászt, tormát, fokhagymát. Minden eledelnek jelképes tartalma van:
A disznóhús és a bárány áldozati állatok (A hun korban, Atilla király idejében is ismert volt a bárányáldozat, s a székelyek a mai napig bárányhúst fogyasztanak húsvét ünnepén.)
A torma Jézus keserűségét jelenti. A kenyér, a kalács Jézus teste, a bor az Ú vére.
A hagyma, a fokhagyma és a só gonoszűzú. A tojás az élet, a föltámadt Jézus jelképe.

ételszentelés ma

A húsvét csöndes ünnep. Az igazi nagy öröm és a nagy bánat mindig csöndes.


Egy húsvéti köszöntőt olvashatsz itt:

"Mély gyászba borult az egész természet,
Midőn Krisztus Urunk keresztfán szenvedett.
Sírt akkor az ég s föld, sírtak az angyalok,
Sírtak mindenféle teremtett állatok.

De harmadnap múlva megnyílt az ég szája,
Kilépett belőle az egek Királya.
Ezzel mutatván meg, hogy lesz feltámadás,
Hogy lesz a szívünknek örök jutalmazás.
Szívembőlkívánom!"

forrás: Czárán Eszter: Világnak virága