A duda elsősorban a pásztorok hangszere. Ezért Magyarországon legelterjedtebb a Dunántúlon, Felső Magyarországon és Erdélyben volt.
A dudás a fúvókán át adagolja a levegőt a kecsketömlőbe, ami innen áramlik a sípokba.
A népi elnevezés szerint a dallamsíp neve prímcső és a rajta lévő lyukak neve fentről lefelé bolhaluk, fölkiáltóluk, második luk, váltóluk, hangjátszó. A belső lyuk neve sikajtóluk. A hosszabb cső a kontracső, a kontralukkal.
A dudát általában faragott kecskefej, illetve kosfej díszíti, de az Alföldön menyecske-, és férfifejű duda is található.
itt hallgathatsz dudaszót: 01
Citera
A citera népi hangszer. Egykor maguk az ügyes kezű citerások készítették saját hangszerüket. Általában jól megmunkálható, puhább fafajtákat használtak. A fadoboz két végén elhelyezkedő tőkék segítségévek feszítették ki a húrokat.
Régen egy darab fából készítették a citerát, hasonlóan a vályúk faragásához. A kótasort drótból alakították ki. A hangszer fejlődése során keményebb fából készített, díszítésekkel ellátott citerák is megjelentek. A citera ma is népszerű hangszer.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése