A szőlő levéből készül a bor.
A szőlő meleg, napos helyeket kedveli. Kárpát-hazánk napos domboldalai kiválóan alkalmasak szőlőtermesztésre.
Ilyen Tokaj vidéke, a Mátra alja, Szekszárd és a villányi borvidék, Sopron vidéke, Badacsony, a Balaton-felvidék.
Mit is tesz egy gazda, hogy szép szőlője teremjen?
Ha egy rügyes szőlővesszőt az öreg szőlőről lemetszve ledugunk a földbe, és rendszeresen öntözzük, a rügyek kipattannak, s a vessző leveleket hajt. A föld alatt gyökeret ereszt a növény, amivel aztán a vizet és a tápanyagokat fölszívja.
Egy év múlva a kis vessző már hajtásokat hoz, s a következő évben már virág és termés is lehet rajta.
A szőlőt tavasz elején metszik, rendszeresen kapálják, öntözik, a kártevők ellen permetezik. A szőlővesszőket karókhoz kötözi. A vesszőket "kacsolja", hosszú hajtásait visszavágja, a levelek tövénél növekedésnek induló kis hajtásokat letöri, hogy ne legyen túl sűrű a lombja, különben nem jut be a napsugár.
A szőlő termése csak őszre érik be.
A szüret ideje augusztus végétől novemberig tart, tájanként máskor.
A szőlőt hátra vehető puttonyokba szedik.
A szüret végén nagy mulatságot tartanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése