2010. március 4., csütörtök

A magyarság eredetmondája

A magyarság eredetéről a Képes Krónika számol be kétféle eredetet föltételezve, mégpedig a Kus nemzetségből származó Nemprothot (azaz Nimródot), tartja ősapánknak, ki a Biblia tanúsága szerint "hatalmas vadász volt az Úr előtt", illetve a Jáfet fiától származó Magógot, aki Eneetől (Enehtől) nemzette Magort és Hunort, az egymást segítő testvérpárt.


A történelem még két testvérpárt tart számon a Bibliából Kaint és Ábelt, a római ősmondából pedig Romulust és Remust. Egymás ellenében testvérek ők, hiszen Káin megöli Ábelt, Romulus pedig Remust.

A Képes Krónika a vízözönt túlélő Noé leszármazottaitól eredezteti a Föld népeit. Bár a Képes Krónika a Jáfet fiától származó Magógot jelöli meg ősapánkul, a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó emlékezet, amelyet nagyemlékezetnek szoktunk nevezni, Nimródot tartja első királyunknak, aki egyben a Föld első királya is volt.


Nimród nemzette Enéhtől Hunort és Magort, akik elrabolták Duló alán király lányait, akiket feleségül vesznek, s akiktől származnak a magyarok és a hunok.
Életre való népek, gyorsan szaporodnak, s amikor a korábbi hazájukat szűknek találták, bementek a szomszédos Szkítiába.

Ősanyánk Enéh neve a szarvasűnő nevének szóváltozata. A szarvasban pedig a magyarság Csodaszarvasa testesül-lelkesül meg, aki régóta a teremtést, a termékenységet, a boldogasszonyságot jelenti.

Ez a lélek belsejében fészkelő ősanyaságot megvalósító szarvas, az űnő, igen gyakran egy madárral együtt jelenik meg Szkítiától a Kárpát-hazáig, s föllelhető a magyar népművészetben is.
Ez a madár a nemes ragadozó kerecsen sólyom, amelyet népünk nagyon régóta turulnak hív.
A Turul a teremtő "Aranyatya" küldöttje, a fényhozó.
(részlet: Történelem 5. osztályos tankönyvből)

Nincsenek megjegyzések: