A magyar vár

Amikor népünk Árpád fejedelemmel hazánkba érkezett, már itt lakó őseink jóvoltából talált itt kerek földvárakat, de ezekhez nem tartozott magas épített fal. Földsáncok voltak ezek: körbe árkot ástak, s a kiemelt földből védőfalat emeltek.

Ezek a földvárak kör alakúak voltak, amely még hun őseink öröksége.

Az erőd már kőböl épült magas torony. Legelőször templomtorony szolgált erődül. Később falat emeltek a templom köré, s sok erődtemplom ma is látható.

A tatárjárás idején még nem voltak kőváraink. Ha lettek volna, a tatárok nem tudtak volna olyan könnyen hazánkba zúdulni, mert nem értettek a kővárak ostromlásához.
A tatások kiűzése után IV. Béla király kezdte meg az épített fallal történő várépítést hazánkban.

Hazánkat a Kárpátok ölelik körül, ezek a határai. A hegyekben a kő korlátlanul hozzáférhető volt, ezért a sziklás hegyek tetején épült kővárak gyorsan fölépülhettek.
Az alföldi síkságon már nehezebb volt építőanyagot találni. Ott téglából építették a várakat. A várfalat vízzel teli árok vette körül. A várak területe viszont kisebb lett. A falakat viszont jó magasra építették. Lakótornyok voltak ezek, vastag falakkal, hogy a kődobó gépeknek ellenállhassanak.

A lakótornyok királyi lakosztálynak is alkalmasak voltak. Az ilyen várnak több lakószobája volt, s voltak nagy termei, lovagterme is, ahol lovagi tornát tarthattak.
A váraknak külön lőportornyuk is volt, ahol szárazon tartották a lőport. A várak falán lőréseket látunk. A réseket igen szűkre szabták, hogy a támadók ne láthassanaka be.
A magas tornyú őrhelyekről az őrök figyelték állandóan a vár körüli mozgást.

A török elleni harc során /XV - XVI. század/ fontos szerepe lett a végváraknak. A végvárak az ország határain védték hazánkat.

az egri vár makettje

Ilyen végvár volt Eger vára, ahol Dobó István volt a kapitány (Gárdonyi Géza: Egri csillagok c. izgalmas regényéban erről olvashatsz), s Szigetvár, ahol Zrínyi Miklós védte hősként utolsó pillanatig, élete föláldozásával a várat, s így a hazát.

a szigetvári vár