A néptánc ma is élő, ősi örökségünk. Minden más nép táncától különbözik. Táncmozdulataink ősi formákat őriztek meg, s olyanok, amilyen a magyar ember.A magyar ember emelt fejjel, egyenes tartással jár.
Táncunk is ezt mutatja: ünnepiesen komoly fejtartással, egyenes felsőtesttel, hátrahúzott vállakkal táncolunk.
Népünk tánchagyománya igen változatos.
Sokféle táncformát őriztünk meg:
Leányok járják a karikázót: ez egy énekes körtánc, talán egyik legősibb táncformánk. Amikor együtt táncolunk, mindenki egyforma mozdulatokat tesz.
Régen a falun végigvonulva járták, egy-egy kitüntetett helyen /templomtéren, feszület előtt, hídon, folyóparton/ megállva körbe rendeződtek, s forogva, énekelve járták a falu szeme láttára.
A legények éber szemmel figyelték a leányokat, s egyet-egyet ki is néztek ilyenkor maguknak.
Tavaszváró tánc volt ez, az egyetlen táncforma, amit a böjt idején is lehetett járni.
A karikázót hangszerrel nem kísérik, a lányok dala kíséri a mozgást. A tánc több dalból áll, vannak közöttük lassú üteműek és gyorsabbak is. Amikor karikázót járunk, ilyan közösségbe kerülünk egymással, mintha eggyé válna a csoport.
A botos pásztortánc /kanásztánc/ az ősi kardtáncra emlékeztet, talán ennek emléke őrződött meg benne.
A legények éber szemmel figyelték a leányokat, s egyet-egyet ki is néztek ilyenkor maguknak.
Tavaszváró tánc volt ez, az egyetlen táncforma, amit a böjt idején is lehetett járni.
A karikázót hangszerrel nem kísérik, a lányok dala kíséri a mozgást. A tánc több dalból áll, vannak közöttük lassú üteműek és gyorsabbak is. Amikor karikázót járunk, ilyan közösségbe kerülünk egymással, mintha eggyé válna a csoport.
A botos pásztortánc /kanásztánc/ az ősi kardtáncra emlékeztet, talán ennek emléke őrződött meg benne.
Főképp a pásztorok tánca volt. Egyenes testtartással tették táncukat a botot hol a kezükben forgatták, hol a földre tették, s így táncolták körül. Máskor fegyvert, kalapot, üveget is használtak táncukhoz. Hajdútáncnak is nevezik ezt a táncformát.
Az ugrós-legényest természetesen a legények járják, akik még nem házasok.
Az ugrós-legényest természetesen a legények járják, akik még nem házasok.
Táncukban nagyon nehéz mozdulatok vannak: a legény bokáját veri össze: bokázik, fölugrik, térde alatt tapsol, ugrás közben néha a combjára csap.
A forgós-forgatós páros táncokat a legény a leánnyal járja. A legény gyakran forgatja maga körül a leányt, ez a forgatós tánc. Ha együtt forognak, az a forgós tánc. Mindkettőjük tartása egyenes, s egymás szemébe néznek. A leány kezét a legény vállán tartja, a legény a leány derekát fogja.
A Székelyföldön és a Mezőségen máig megmaradtak a forgós-forgatós páros táncok.
Egyik hagyományos páros táncunk a csárdás. Van lassú és gyors változata. A gyorsat friss csárdásnak nevezzük.
A karikázó kivételével hangszeres zene kísérte a táncot, adta a "talpalávalót". Hagyományos hangszereink a duda és a citera.
Részlet: Czárán Eszter: Virágnak világa c. könyvéből
A forgós-forgatós páros táncokat a legény a leánnyal járja. A legény gyakran forgatja maga körül a leányt, ez a forgatós tánc. Ha együtt forognak, az a forgós tánc. Mindkettőjük tartása egyenes, s egymás szemébe néznek. A leány kezét a legény vállán tartja, a legény a leány derekát fogja.
A Székelyföldön és a Mezőségen máig megmaradtak a forgós-forgatós páros táncok.
Egyik hagyományos páros táncunk a csárdás. Van lassú és gyors változata. A gyorsat friss csárdásnak nevezzük.
A karikázó kivételével hangszeres zene kísérte a táncot, adta a "talpalávalót". Hagyományos hangszereink a duda és a citera.
Részlet: Czárán Eszter: Virágnak világa c. könyvéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése